{"id":25006,"date":"2021-04-06T10:08:34","date_gmt":"2021-04-06T07:08:34","guid":{"rendered":"https:\/\/www.corfutouristservices.gr\/about-corfu\/the-history-of-corfu-copy\/"},"modified":"2021-04-13T14:54:39","modified_gmt":"2021-04-13T11:54:39","slug":"the-history-of-corfu","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/www.corfutouristservices.gr\/hu\/about-corfu\/the-history-of-corfu\/","title":{"rendered":"KORFU T\u00d6RT\u00c9NELME"},"content":{"rendered":"

[vc_row css=”.vc_custom_1477321966704{padding-top: 60px !important;padding-bottom: 80px !important;}”][vc_column width=”1\/2″ css=”.vc_custom_1463045486032{padding-top: 40px !important;padding-bottom: px !important;}”]

\r\n

\u0150SI \u00c9S K\u00d6Z\u00c9PKORI ID\u0150K<\/h3><\/div>\r\n[vc_column_text css=”.vc_custom_1617693133856{margin-bottom: 15px !important;}”]A mai Kanoni ter\u00fclet\u00e9n (amely Korfuv\u00e1rost\u00f3l d\u00e9lre fekszik) ter\u00fclt el a sziget \u0151si f\u0151v\u00e1rosa, Cserszepolisu. A korinthiaiakat Cserszikr\u00e1tesz vez\u00e9nyelte be a v\u00e1rosba, Kr. e. 734-ben. A szigetet eg\u00e9szen Kr. e. 435-ig a korinthosziak uralt\u00e1k, igy viszonylag hamar nagy befoly\u00e1s\u00fa \u00e9s gazdas\u00e1gilag stabil ter\u00fclett\u00e9 alakult \u00e1t, er\u0151s haditenger\u00e9szetet birtokolva.<\/p>\n

A pelopon\u00e9szoszi h\u00e1bor\u00fa (Kr. e. 431\u2013404.) alatt az Ath\u00e9nnal val\u00f3 sz\u00f6vets\u00e9g a sziget erej\u00e9nek eltipr\u00e1s\u00e1hoz vezetett. Kr. e. 229-t\u0151l Kr. u. 337-ig a mediterr\u00e1n kal\u00f3zokkal \u00e9s az illirekkel folytatott h\u00e1bor\u00fak \u00e9s \u00f6sszecsap\u00e1sok jellemezt\u00e9k a szigetlak\u00f3k mindennapjait, akik v\u00e9g\u00fcl a r\u00f3maiakt\u00f3l rem\u00e9ltek \u00e9s kaptak is seg\u00edts\u00e9get. Az els\u0151 \u00e9vsz\u00e1zadban a kereszt\u00e9ny vall\u00e1s is megjelent a szigeten Jason \u00e9s Sosipatros tan\u00edtv\u00e1nyoknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en.<\/p>\n

IKr. u. 337-ben m\u00e1r mutatkoztak a R\u00f3mai Birodalom \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1nak jelei, megsokasodtak a barb\u00e1r arab, hun, vand\u00e1l \u00e9s g\u00f3t rajta\u00fct\u00e9sek, majd k\u00e9s\u0151bb Korfu a Kelet R\u00f3mai Birodalom r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. 1147-ben a sziget ll. Roger kir\u00e1ly uralma al\u00e1 ker\u00fclt, miel\u0151tt I. Em\u00e1nuel biz\u00e1nci uralkod\u00f3 f\u00fcggetlen \u00e1llamm\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtotta.[\/vc_column_text][\/vc_column][vc_column width=”1\/2″ css=”.vc_custom_1463045476538{padding-top: 20px !important;}”][vc_single_image image=”1684″ img_size=”large” alignment=”center” css_animation=”right-to-left” css=”.vc_custom_1477316407405{margin-bottom: 0px !important;padding-top: 30px !important;}”][\/vc_column][\/vc_row][vc_row full_width=”stretch_row” el_class=”slz-bg_parallax” css=”.vc_custom_1477327659333{padding-top: 100px !important;padding-bottom: 120px !important;background-image: url(https:\/\/www.corfutouristservices.gr\/wp-content\/uploads\/2016\/10\/Corfu_Old_Fortress.jpg?id=1503) !important;}”][vc_column][vc_column_text]<\/p>\n

KORFU AZ EGYES URALMAK ALATT<\/span><\/h2>\n

[\/vc_column_text][vc_empty_space]

<\/i>\r\n\t\t\t\t\t\t
\r\n\t\t\t\t\t\t\t\r\n\t\t\t\t\t\t\t\t<\/i>\r\n\t\t\t\t\t\t\t<\/span>
Anjou uralom<\/div>\r\n\t\t\t\t\t\t<\/div>\r\n\t\t\t\t\t<\/div>\r\n\t\t\t\t
<\/i>\r\n\t\t\t\t\t\t
\r\n\t\t\t\t\t\t\t\r\n\t\t\t\t\t\t\t\t<\/i>\r\n\t\t\t\t\t\t\t<\/span>
Velencei uralom<\/div>\r\n\t\t\t\t\t\t<\/div>\r\n\t\t\t\t\t<\/div>\r\n\t\t\t\t
<\/i>\r\n\t\t\t\t\t\t
\r\n\t\t\t\t\t\t\t\r\n\t\t\t\t\t\t\t\t<\/i>\r\n\t\t\t\t\t\t\t<\/span>
Francia uralom<\/div>\r\n\t\t\t\t\t\t<\/div>\r\n\t\t\t\t\t<\/div>\r\n\t\t\t\t
<\/i>\r\n\t\t\t\t\t\t
\r\n\t\t\t\t\t\t\t\r\n\t\t\t\t\t\t\t\t<\/i>\r\n\t\t\t\t\t\t\t<\/span>
Orosz uralom<\/div>\r\n\t\t\t\t\t\t<\/div>\r\n\t\t\t\t\t<\/div>\r\n\t\t\t\t
<\/i>\r\n\t\t\t\t\t\t
\r\n\t\t\t\t\t\t\t\r\n\t\t\t\t\t\t\t\t<\/i>\r\n\t\t\t\t\t\t\t<\/span>
Brit uralom<\/div>\r\n\t\t\t\t\t\t<\/div>\r\n\t\t\t\t\t<\/div>\r\n\t\t\t\t<\/div><\/div><\/div>[\/vc_column][\/vc_row][vc_row css=”.vc_custom_1477322011987{padding-top: 60px !important;padding-right: 20px !important;padding-bottom: 80px !important;padding-left: 20px !important;background-position: center !important;background-repeat: no-repeat !important;background-size: cover !important;}”][vc_column width=”1\/2″ css=”.vc_custom_1463045486032{padding-top: 40px !important;padding-bottom: px !important;}”]
\r\n

ANJOU URALOM<\/h3><\/div>\r\n[vc_column_text css=”.vc_custom_1617694329516{margin-bottom: 15px !important;}”]Korfut hozom\u00e1nyk\u00e9nt felaj\u00e1nlott\u00e1k t\u00f6bb kir\u00e1lys\u00e1gnak is. Miut\u00e1n a IV. keresztes hadj\u00e1rat idej\u00e9n a keresztes lovagok elfoglalt\u00e1k a Biz\u00e1nci Birodalmat, 1204-ben a velenceiek tett\u00e9k r\u00e1 a kez\u00fcket a f\u00f6lddarabra. \u00c1m 1214-ben I. Aggelosz Kominosz Mih\u00e1ly kir\u00e1ly visszafoglalta a szigetet, ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben despotikus hatalom al\u00e1 ker\u00fclt.<\/p>\n

I. Mih\u00e1ly uralma alatt fejlesztett\u00e9k \u00e9s er\u0151s\u00edtett\u00e9k meg a sziget er\u0151drendszer\u00e9t, majd vissza\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a helyiek jogait. 1267-ben a beneventumi csata eredm\u00e9nyek\u00e9nt megsz\u00f6vegezett viterboi b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s tartalmazta, hogy Korfu a francia I. K\u00e1roly sziciliai kir\u00e1ly (Anjou K\u00e1roly) uralma al\u00e1 ker\u00fcl 120 \u00e9vre.<\/p>\n

Anjou K\u00e1roly az orthodox vall\u00e1s ellenz\u0151jek\u00e9nt elv\u00e1rta, hogy katolikus templomokat \u00e9p\u00edtsenek a r\u00e9gi ortodox int\u00e9zm\u00e9nyek hely\u00e9re. A felt\u00f6rekv\u0151 korfui politikai csoportoknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a szigetet 1386-ban visszafoglalt\u00e1k a velenceiekt\u0151l.[\/vc_column_text][\/vc_column][vc_column width=”1\/2″ css=”.vc_custom_1463045476538{padding-top: 20px !important;}”][vc_single_image image=”1685″ img_size=”large” alignment=”center” css_animation=”right-to-left” css=”.vc_custom_1477316042083{margin-bottom: 0px !important;}”][\/vc_column][\/vc_row][vc_row full_width=”stretch_row” css=”.vc_custom_1477317474152{padding-top: 60px !important;padding-bottom: 80px !important;background-color: #f2f2f2 !important;background-position: center !important;background-repeat: no-repeat !important;background-size: cover !important;}”][vc_column width=”1\/2″ css=”.vc_custom_1463045486032{padding-top: 40px !important;padding-bottom: px !important;}”][vc_single_image image=”1686″ img_size=”large” alignment=”center” css_animation=”left-to-right” css=”.vc_custom_1477316926159{margin-top: -15px !important;margin-bottom: 0px !important;}”][\/vc_column][vc_column width=”1\/2″ css=”.vc_custom_1463045476538{padding-top: 20px !important;}”]

\r\n

A VELENCEI URALOM<\/h3><\/div>\r\n[vc_column_text css=”.vc_custom_1617694549558{margin-bottom: 15px !important;}”]A k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 400 esztend\u0151s velencei uralom nagyban meghat\u00e1rozta a sziget karakter\u00e9t. A m\u00e1r l\u00e9tez\u0151 feud\u00e1lis rendet \u00e1talak\u00edtotta a nemess\u00e9g, melyet az Aranyk\u00f6nyvben r\u00f6gz\u00edtettek. Am\u00edg G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1g t\u00f6bbi r\u00e9sze t\u00f6r\u00f6k fennhat\u00f3s\u00e1g \u00e9s ez\u00e1ltal elnyom\u00e1s \u00e1l\u00e1 ker\u00fclt, addig Korfu gazdag kultur\u00e1lis \u00e9letet \u00e9lt: sz\u00e1mos irodalm\u00e1r \u00e9s m\u0171v\u00e9sz \u00e9rkezett m\u00e1s g\u00f6r\u00f6g ter\u00fcletekr\u0151l a szigetre.<\/p>\n

Az egyh\u00e1z kez\u00e9be ker\u00fcl\u0151 oktat\u00e1s a papok \u00e9s a kolostorok feladat\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, mik\u00f6zben a vagyonosabb r\u00e9tegek ifjainak lehet\u0151s\u00e9ge ny\u00edlt it\u00e1liai egyetemeken tanulni. A velenceiek k\u00fcl\u00f6nleges figyelmet szenteltek a mez\u0151gazdas\u00e1gnak, els\u0151sorban az olajf\u00e1k kultiv\u00e1l\u00e1s\u00e1nak. A korfui konyh\u00e1t er\u0151sen befoly\u00e1solta a velencei, ebben a korban v\u00e1lt a sziget mai \u00e9tlapj\u00e1nak h\u00edres fog\u00e1s\u00e1v\u00e1 p\u00e9ld\u00e1ul a pastitsada \u00e9s a sofrito.<\/p>\n

A sziget velencei uralma szerencs\u00e9snek tekinthet\u0151, mivel f\u0151k\u00e9nt ebben a korban fejl\u0151dtek ki legf\u0151bb kultur\u00e1lis \u00e9rt\u00e9kei. Korfu \u00edr\u00f3i el\u0151tt is sz\u00e1mtalan lehet\u0151s\u00e9g ny\u00edlt, hogy Eur\u00f3p\u00e1ban publik\u00e1lj\u00e1k m\u0171veiket \u00e9s azokon kereszt\u00fcl bemutass\u00e1k az \u0151si g\u00f6r\u00f6g mitol\u00f3gi\u00e1t \u00e9s \u00e9letst\u00edlust. Korfu sokkal tartozik a velenceieknek: \u201dmiattuk nem ker\u00fclt\u00fcnk oszm\u00e1n-t\u00f6r\u00f6k befoly\u00e1s al\u00e1\u201d \u2013 mondj\u00e1k.[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row full_width=”stretch_row” css=”.vc_custom_1477317091553{padding-top: 60px !important;padding-bottom: 70px !important;background-position: center !important;background-repeat: no-repeat !important;background-size: cover !important;}”][vc_column width=”1\/2″ css=”.vc_custom_1463045486032{padding-top: 40px !important;padding-bottom: px !important;}”]

\r\n

AZ OROSZ-FRANCIA URALOM<\/h3><\/div>\r\n[vc_column_text css=”.vc_custom_1617694719938{margin-bottom: 15px !important;}”]AMiut\u00e1n Bonaparte Nap\u00f3leon legy\u0151zte a velenceieket, a campo formi\u00f3i b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s kimondta a francia hegem\u00f3ni\u00e1t az eg\u00e9sz J\u00f3n szigetcsoport felett. A francia megsz\u00e1ll\u00f3k els\u0151 dolga volt, hogy porig \u00e9gett\u00e9k Korfu f\u0151ter\u00e9t \u00e9s az Aranyk\u00f6nyvet, amely t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt tartalmazta a nemesek list\u00e1j\u00e1t. Ezut\u00e1n a le\u00e9gett f\u0151t\u00e9r k\u00f6zep\u00e9n egy f\u00e1t \u00fcltettek el a szabads\u00e1g szimb\u00f3lumak\u00e9nt.<\/p>\n

A korfuiak meg\u00e9rezt\u00e9k az \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s szel\u00e9t, \u00e9s \u00f6nsz\u00e1ntukb\u00f3l elfogadt\u00e1k a francia forradalom \u00f3ta fenn\u00e1ll\u00f3 \u00faj ide\u00e1lt annak rem\u00e9ny\u00e9ben, hogy Nap\u00f3leon visszaseg\u00edti a g\u00f6r\u00f6g\u00f6ket f\u00fcggetlens\u00e9g\u00fckh\u00f6z. Azonban a francia hegem\u00f3ni\u00e1t nem n\u00e9zte mindenki j\u00f3 szemmel. A francia uralom visszaszor\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben 1799-ben a szigetet elfoglalta az orosz Fyodor Ushakov admir\u00e1lis, aki 1800-ban int\u00e9zm\u00e9nyes\u00edtett szerz\u0151d\u00e9s keret\u00e9ben a J\u00f3n-szigeteket f\u00fcggetlen \u00e9s szabad \u00e1llamnak deklar\u00e1lta.[\/vc_column_text][\/vc_column][vc_column width=”1\/2″ css=”.vc_custom_1463045476538{padding-top: 20px !important;}”][vc_single_image image=”1689″ img_size=”large” alignment=”center” css_animation=”right-to-left” css=”.vc_custom_1477317045881{margin-top: -20px !important;margin-bottom: 0px !important;}”][\/vc_column][\/vc_row][vc_row full_width=”stretch_row” css=”.vc_custom_1477317485453{padding-top: 60px !important;padding-bottom: 80px !important;background-color: #f2f2f2 !important;background-position: center !important;background-repeat: no-repeat !important;background-size: cover !important;}”][vc_column width=”1\/2″ css=”.vc_custom_1463045486032{padding-top: 40px !important;padding-bottom: px !important;}”][vc_single_image image=”1688″ img_size=”large” alignment=”center” css_animation=”left-to-right” css=”.vc_custom_1477316183439{margin-bottom: 0px !important;}”][\/vc_column][vc_column width=”1\/2″ css=”.vc_custom_1477317226524{margin-top: 85px !important;padding-top: 20px !important;}”]

\r\n

A M\u00c1SODIK FRANCIA URALOM<\/h3><\/div>\r\n[vc_column_text css=”.vc_custom_1617694770024{margin-bottom: 15px !important;}”]A J\u00f3n-szigetek \u00e1llama vir\u00e1gzott \u00e9s Korfu szinte \u00fajj\u00e1sz\u00fcletett minden t\u00e9ren. Viszont 1807-ben a franci\u00e1k vissza\u00e1ll\u00edtott\u00e1k dominanci\u00e1jukat, \u00e9s a tilsiti szerz\u0151d\u00e9sben (1807) visszacsatolt\u00e1k a szigetet Nap\u00f3leon birodalm\u00e1hoz. A franci\u00e1k sokat dolgoztak a sziget st\u00edlusos megjelen\u00e9s\u00e9n: f\u00e1kat \u00fcltettek a Spinada t\u00e9ren (egykori velencei v\u00e9delmi hely) \u00e9s a Liston promen\u00e1don p\u00e1rizsi st\u00edlusban.<\/p>\n

Nekikezdtek a burgonya kultiv\u00e1l\u00e1s\u00e1nak is, \u00e9s bevezett\u00e9k a polg\u00e1rok v\u00e9d\u0151olt\u00e1ssal val\u00f3 ell\u00e1t\u00e1s\u00e1t. A korfuiak \u00e9s a franci\u00e1k \u00e9veken kereszt\u00fcl egy\u00fctt \u00e9ltek, ebben az id\u0151szakban a sziget n\u00f6velte gazdas\u00e1gi erej\u00e9t, az \u00e1llami oktat\u00e1s pomp\u00e1zott: megny\u00edlt az els\u0151 J\u00f3n Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia \u00e9s az els\u0151 g\u00f6r\u00f6g nyomtat\u00e1si iroda.
\n[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row full_width=”stretch_row” css=”.vc_custom_1477317380935{padding-top: 60px !important;padding-bottom: 70px !important;background-position: center !important;background-repeat: no-repeat !important;background-size: cover !important;}”][vc_column width=”1\/2″ css=”.vc_custom_1463045486032{padding-top: 40px !important;padding-bottom: px !important;}”]

\r\n

A BRIT URALOM<\/h3><\/div>\r\n[vc_column_text css=”.vc_custom_1617694846122{margin-bottom: 15px !important;}”]Nap\u00f3leon buk\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en, 1814-ben Korfu brit uralom al\u00e1 ker\u00fclt. A brit koronatartom\u00e1nys\u00e1g sok el\u0151nyt ny\u00fajtott mind gazdas\u00e1gi, mind oktat\u00e1si ter\u00fcleten. 1824-ben a brit politikus, Sir Fredrick North megalap\u00edtotta a J\u00f3n Akad\u00e9mi\u00e1t.<\/p>\n

Jelent\u0151s infrastrukt\u00fara-fejleszt\u00e9s vette kezdet\u00e9t, \u00faj v\u00edzvezet\u00e9krendszer \u00e9s \u00fath\u00e1l\u00f3zat, valamint egy aquadukt is \u00e9p\u00fclt, tov\u00e1bb\u00e1 a r\u00e9gi Citadell\u00e1t is \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k. \u00daj katonai l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyek \u00e9p\u00fcltek (a velencei \u00e9p\u00fcletek rov\u00e1s\u00e1ra), \u00e9s megindultak az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek a lak\u00f3\u00e9p\u00fcleteket tekintve is. A britek behozt\u00e1k hagyom\u00e1nyos sportj\u00e1t\u00e9kukat, a krikettet is Korfu sziget\u00e9re, amely gyorsan n\u00e9pszer\u0171v\u00e9 v\u00e1lt. \u00c1m ami a legfontosabb, a brit uralom idej\u00e9n v\u00e1lt hivatalos nyelvv\u00e9 a g\u00f6r\u00f6g a szigeten.<\/p>\n

A J\u00f3n Bank brit nemzetk\u00f6zi bankk\u00e9nt alakult 1839-ben, melyet befektet\u0151k hoztak l\u00e9tre annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy a J\u00f3n-szigeteken is folytathassanak \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9get. A J\u00f3n-szigetcsoport sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6zponti bankk\u00e9nt is szolg\u00e1l\u00f3 int\u00e9zm\u00e9ny k\u00e9s\u0151bb tov\u00e1bb terjeszkedett G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gban \u00e9s a kelet mediterr\u00e1n t\u00e9rs\u00e9gben. A J\u00f3n Bank volt G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1g els\u0151 bankja.
\n[\/vc_column_text][\/vc_column][vc_column width=”1\/2″ css=”.vc_custom_1463045476538{padding-top: 20px !important;}”][vc_single_image image=”1687″ img_size=”large” alignment=”center” css_animation=”right-to-left” css=”.vc_custom_1477317323174{margin-top: 25px !important;margin-bottom: 0px !important;}”][\/vc_column][\/vc_row][vc_row full_width=”stretch_row” css=”.vc_custom_1477320091751{padding-top: 60px !important;padding-bottom: 70px !important;background-color: #f2f2f2 !important;background-position: center !important;background-repeat: no-repeat !important;background-size: cover !important;}” el_class=”history-corfu”][vc_column css=”.vc_custom_1463045486032{padding-top: 40px !important;padding-bottom: px !important;}”]

\r\n

A LONDONI SZERZ\u0150D\u00c9S \u2013 I-II. VIL\u00c1GH\u00c1BOR\u00da \u2013 MODERN KOFRU<\/h3><\/div>\r\n[vc_gallery interval=”10″ images=”1722,1723,1724″ img_size=”large”][vc_empty_space][vc_row_inner][vc_column_inner width=”1\/2″][vc_column_text css=”.vc_custom_1617695075040{margin-bottom: 15px !important;}”]Az 1864-es londoni b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s keret\u00e9ben a britek \u00e1tengedt\u00e9k a J\u00f3n-szigetcsoportot a g\u00f6r\u00f6g\u00f6k sz\u00e1m\u00e1ra, akik II. Gy\u00f6rgy kir\u00e1lyt v\u00e1lasztott\u00e1k az \u00faj g\u00f6r\u00f6g \u00e1llam vezet\u0151j\u00e9nek. A korfui politikusok is nagy szerepet j\u00e1tszottak a g\u00f6r\u00f6g politikai \u00e9letben, p\u00e9ld\u00e1ul Georgios Theotokist n\u00e9gyszer v\u00e1lasztott\u00e1k g\u00f6r\u00f6g minisztern\u00f6kk\u00e9.<\/p>\n

Korfu katon\u00e1i r\u00e9szt vettek a balk\u00e1ni, illetve az I. \u00e9s II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban is. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt Korfut azzal a hadiparanccsal foglalta el az Antant sz\u00f6vets\u00e9g, hogy v\u00e9delmezz\u00e9k a legy\u0151z\u00f6tt szerb hadsereget. A sz\u00f6vets\u00e9ges haj\u00f3k 151 828 szerb katon\u00e1t \u00e9s civilt menek\u00edtettek ki az alb\u00e1n Valona kik\u00f6t\u0151j\u00e9b\u0151l Korfura. A szerencs\u00e9tlen embert\u00f6meg v\u00e9g\u00fcl meg\u00e9rkezett a \u201efelszabadul\u00e1s sziget\u00e9re\u201d, ahogyan a szerbek nevezik Korfut. Ezt k\u00f6vet\u0151en olasz fennhat\u00f3s\u00e1g al\u00e1 ker\u00fclt a sziget eg\u00e9szen Mussolini hal\u00e1l\u00e1ig.
\n[\/vc_column_text][\/vc_column_inner][vc_column_inner width=”1\/2″][vc_column_text css=”.vc_custom_1617695111086{margin-bottom: 15px !important;}”]Korfu \u00e9s a J\u00f3n-szigetek megsz\u00e1ll\u00e1sa Mussolini j\u00f3l \u00e1tgondolt strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1nak r\u00e9sze volt, melynek c\u00e9ljak\u00e9nt a R\u00f3mai Birodalom vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t t\u0171zte ki c\u00e9lul.<\/p>\n

A r\u00e9gi v\u00e1rosr\u00e9szt brut\u00e1lisan lerombolt\u00e1k az 1943-as bomb\u00e1z\u00e1sok. Az elhunytak vesztes\u00e9g\u00e9n k\u00edv\u00fcl rengeteg h\u00e1z, k\u00f6z\u00e9p\u00fclet (mint a J\u00f3n Parlament, a sz\u00ednh\u00e1z \u00e9s a k\u00f6nyvt\u00e1r), 14 templom, valamint a r\u00e9gi Citadella sz\u00e1mos \u00e9p\u00fclete megsemmis\u00fclt. V\u00e9g\u00fcl Corfut a brit csapatok szabad\u00edtott\u00e1k fel 1944. okt\u00f3ber 14-\u00e9n.<\/p>\n

A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat \u00e9s a g\u00f6r\u00f6g polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en a g\u00f6r\u00f6g korm\u00e1nyprogramnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a szigetet \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k, meghagyva sz\u00e1mos klasszikus \u00e9p\u00edt\u00e9szeti elemet. 1984-ben a korm\u00e1ny \u00e9s a minisztereln\u00f6k, Andrea Papandreou seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a J\u00f3n Egyetemet is \u00fajra alap\u00edtott\u00e1k.
\n[\/vc_column_text][\/vc_column_inner][\/vc_row_inner][\/vc_column][\/vc_row][vc_row full_width=”stretch_row” css=”.vc_custom_1477317380935{padding-top: 60px !important;padding-bottom: 70px !important;background-position: center !important;background-repeat: no-repeat !important;background-size: cover !important;}”][vc_column width=”1\/2″ css=”.vc_custom_1463045486032{padding-top: 40px !important;padding-bottom: px !important;}”][vc_single_image image=”1762″ img_size=”large” alignment=”center” css_animation=”right-to-left” css=”.vc_custom_1477390279251{margin-top: 25px !important;margin-bottom: 0px !important;}”][\/vc_column][vc_column width=”1\/2″ css=”.vc_custom_1463045476538{padding-top: 20px !important;}”]

\r\n

KULT\u00daRA \u00c9S VALL\u00c1S<\/h3><\/div>\r\n[vc_column_text css=”.vc_custom_1617695192972{margin-bottom: 15px !important;}”]Korfu t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek \u00e1ttekint\u00e9se ut\u00e1n megismerhetj\u00fck \u00e9s megcsod\u00e1lhatjuk a sziget vir\u00e1gz\u00f3 kult\u00far\u00e1j\u00e1t. Az t\u00f6r\u00f6k uralom elker\u00fcl\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a szigetet f\u0151k\u00e9nt biz\u00e1nci, velencei, brit \u00e9s m\u00e1s eur\u00f3pai civiliz\u00e1ci\u00f3k befoly\u00e1solt\u00e1k, hagyom\u00e1nyaikat elfogadt\u00e1k, \u00e1tvett\u00e9k an\u00e9lk\u00fcl, hogy teljesen elvesz\u00edtett\u00e9k volna egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 g\u00f6r\u00f6g identit\u00e1sukat.<\/p>\n

A m\u0171v\u00e9szet a korai 16. sz\u00e1zadban kezdett kibontakozni, megannyi h\u00edres szem\u00e9ly sz\u00fcletett Korfun a k\u00f6z\u00e9pkorban \u00e9s a renesz\u00e1nsz idej\u00e9n. A g\u00f6r\u00f6g\u00f6k b\u00fcszk\u00e9n mes\u00e9lnek sz\u00e1mos h\u00edress\u00e9gnek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 vend\u00e9g\u00fckr\u0151l, akik Korfun tart\u00f3zkodtak hosszabb-r\u00f6videbb ideig. K\u00f6z\u00e9j\u00fck tartozik t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Lord Guildford, John Singer Sargent, Gerald \u00e9s Lawrence Durrell, Edward Lear, Lord Rothschild, Erzs\u00e9bet (Sissy) osztr\u00e1k hercegn\u0151 \u00e9s II. Vilmos, valamint a g\u00f6r\u00f6g \u00e9s d\u00e1n kir\u00e1lyi csal\u00e1db\u00f3l F\u00fcl\u00f6p herceg.<\/p>\n

A vall\u00e1st tekintve t\u00f6bb k\u00eds\u00e9rlet is t\u00f6rt\u00e9nt a kereszt\u00e9ny hitre val\u00f3 \u00e1tt\u00e9r\u00edt\u00e9sre, \u00e1m Korfu n\u00e9pe ragaszkodott a kereszt\u00e9ny-ortodox n\u00e9zetekhez. A vall\u00e1si vezet\u0151k kulcsszerepet j\u00e1tszottak a d\u00f6nt\u00e9shozatalban, mivel feladatuknak tartott\u00e1k, hogy eml\u00e9keztess\u00e9k a lakoss\u00e1got a g\u00f6r\u00f6g szabads\u00e1gra \u00e9s az antikereszt\u00e9ny t\u00f6r\u00f6k\u00f6k kiszor\u00edt\u00e1s\u00e1nak fontoss\u00e1g\u00e1ra. Korfu sohasem felejtette el a g\u00f6r\u00f6g gy\u00f6kereit.
\n[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row full_width=”stretch_row” css=”.vc_custom_1477320091751{padding-top: 60px !important;padding-bottom: 70px !important;background-color: #f2f2f2 !important;background-position: center !important;background-repeat: no-repeat !important;background-size: cover !important;}” el_class=”history-corfu”][vc_column css=”.vc_custom_1463045486032{padding-top: 40px !important;padding-bottom: px !important;}”]

\r\n

M\u0170V\u00c9SZET<\/h3><\/div>\r\n[vc_empty_space][vc_row_inner][vc_column_inner width=”1\/2″][vc_column_text css=”.vc_custom_1617695639271{margin-bottom: 15px !important;}”]A 16.sz\u00e1zad<\/sup> elej\u00e9n Kr\u00e9ta sziget\u00e9n fest\u0151iskol\u00e1t alap\u00edtottak Kr\u00e9tai Iskola n\u00e9ven. Sajnos Kr\u00e9ta nem sokkal k\u00e9s\u0151bb oszm\u00e1n-t\u00f6r\u00f6k uralom al\u00e1 ker\u00fclt, \u00edgy sokan v\u00e1ndoroltak \u00e1t Korfura, magukkal hozva a munk\u00e1ikat \u00e9s m\u0171v\u00e9szi tehets\u00e9g\u00fcket.<\/p>\n

Ma Korfu templomaiban \u00e9s a Biz\u00e1nci M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban megcsod\u00e1lhatunk olyan m\u0171alkot\u00e1sokat, mint az ikonogr\u00e1fus Michael Damaskinos, George Kotzias, a szentek \u00e9let\u00e9t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 Emannouil Tzanfournaris vagy a kr\u00e9tai Angelos munk\u00e1i.<\/p>\n

Emmanuel Tzanes atya, a h\u00edres g\u00f6r\u00f6g renesz\u00e1nsz fest\u0151 szint\u00e9n Korfun \u00e9lt 1646 \u00e9s 1655 k\u00f6z\u00f6tt. Rendk\u00edv\u00fcli mesterm\u0171vei megtal\u00e1lhat\u00f3k a Saint Jason \u00e9s Sosipater, a Panagia ton Xenon, a Saint Nichola (Szent Mikl\u00f3s) dei Vecchi, valamint a r\u00e9gi er\u0151dben elhelyezked\u0151 Saint George (Szent Gy\u00f6rgy) templomokban, valamint a Biz\u00e1nci M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum vagy a Blessed Virgin (Boldogs\u00e1gos Sz\u0171z) Platytera kolostor falai k\u00f6z\u00f6tt egyar\u00e1nt.<\/p>\n

Egy m\u00e1sik kiemelked\u0151 kr\u00e9tai fest\u0151, Theodore Poulakis is Korfun \u00e9lt. Szentk\u00e9pei megtal\u00e1lhat\u00f3k Kassiopiban a Blessed Virgin (Boldogs\u00e1gos Sz\u0171z) \u00e9s Vyroban a Saint Nicholas (Szent Mikl\u00f3s) templomokban, valamint a Biz\u00e1nci M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban \u00e9s a Blessed Virgin (Boldogs\u00e1gos Sz\u0171z) Platytera kolostorban is.<\/p>\n

Constantine Cantarinis \u00e9s Stephen Tzangarolas atya a szentk\u00e9pfest\u0151k \u00fatt\u00f6r\u0151ik\u00e9nt deb\u00fct\u00e1ltak a 17-18. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n. M\u0171veik egy r\u00e9sze megtal\u00e1lhat\u00f3 a Biz\u00e1nci M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban, a Saint Catherine (Szent katalin) \u00e9s a Panagia ton Xenon templomokban, valamint a g\u00f6r\u00f6g orthodox katedr\u00e1lisban.[\/vc_column_text][\/vc_column_inner][vc_column_inner width=”1\/2″][vc_column_text css=”.vc_custom_1617695628185{margin-bottom: 15px !important;}”]Panayiotis Doxaras fest\u0151 alap\u00edtotta a Septinsular Fest\u0151iskol\u00e1t. Az iskola megszak\u00edtott minden hagyom\u00e1nyos biz\u00e1nci ikonogr\u00e1fus k\u00f6tel\u00e9ket, ezzel a j\u00f3n vall\u00e1si m\u0171v\u00e9szetet a nyugati st\u00edlusokhoz igaz\u00edtotta. Doxaras \u00e9s Damaskinos szint\u00e9n bevezett\u00e9k az olajfest\u00e9s technik\u00e1it a g\u00f6r\u00f6g szentk\u00e9p\u00e1br\u00e1zol\u00e1s mesters\u00e9g\u00e9be.<\/p>\n

One of Doxaras most exceptional works is the decoration on the ceiling of Saint Spyridon\u2019s church, which was painted in 1727. The first neoclassical sculptor of modern Greece was Paul Prosalentis and his contribution to the revitalization of fine arts in modern Greece was quite extensive.\u00a0John Kalosgouros was a sculptor, an architect and a painter whose most famous works include the marble bust of Countess Helen Mocenigo and a portrait of Nikolaos Mantzaros.<\/p>\n

Doxaras egyik legkiv\u00e1l\u00f3bb m\u0171ve, a Saint Spyridon templom dekor\u00e1ci\u00f3ja 1727-ben k\u00e9sz\u00fclt. Az els\u0151 g\u00f6r\u00f6g neoklasszicista szobr\u00e1sz Paul Prosalentis volt, akinek munk\u00e1ss\u00e1ga \u00fajra\u00e9lesztette a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetet a modern G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gban. John Kalosgouros szobr\u00e1sz, \u00e9p\u00edt\u00e9sz \u00e9s fest\u0151 munk\u00e1i k\u00f6z\u00e9 tartozik Helen Mocenigo gr\u00f3fn\u0151 m\u00e1rv\u00e1ny mellszobra \u00e9s Nikolaos Mantzaros portr\u00e9ja.<\/p>\n

A 19. sz\u00e1zadt\u00f3l napjainkig sok korfui fest\u0151 \u0151rizte meg a hagyom\u00e1nyokat. Dionysios Veyias az egyik \u00fatt\u00f6r\u0151 v\u00e9sn\u00f6k m\u0171v\u00e9sz G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gban.<\/p>\n

A Septinsular iskola legismertebb t\u00e1jk\u00e9pfest\u0151je, Charalambos Pachis 1870-ben alap\u00edtott priv\u00e1t iskol\u00e1t fiatal tehets\u00e9geknek Korfun. A sziget sz\u00e1mos m\u0171v\u00e9sznek szolg\u00e1lt inspir\u00e1l\u00f3 forr\u00e1sk\u00e9nt, m\u00fazsak\u00e9nt. Edward Lear \u00e9veket t\u00f6lt\u00f6tt a szigeten, ami az 1963-ban megjelent \u201eViews in the Seven Ionian Islands\u201d c. m\u0171v\u00e9nek meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra ihlette.[\/vc_column_text][\/vc_column_inner][\/vc_row_inner][\/vc_column][\/vc_row][vc_row full_width=”stretch_row” css=”.vc_custom_1477317380935{padding-top: 60px !important;padding-bottom: 70px !important;background-position: center !important;background-repeat: no-repeat !important;background-size: cover !important;}”][vc_column css=”.vc_custom_1463045486032{padding-top: 40px !important;padding-bottom: px !important;}”]

\r\n

ZENE<\/h3><\/div>\r\n[vc_column_text css=”.vc_custom_1617695875866{margin-bottom: 15px !important;}”]K\u00f6zismert t\u00e9ny, hogy a korfuiak rajonganak a zen\u00e9\u00e9rt. A szenved\u00e9ly, mellyel a zene fel\u00e9 tekintenek, a velenceiek oper\u00e1inak hat\u00e1s\u00e1ra iv\u00f3dott kult\u00far\u00e1jukba. 1733-ban megnyitott\u00e1k az els\u0151 sz\u00ednh\u00e1zukat, a Nobile Teatro di San Giacomo di Corf\u00f9t. A sz\u00ednh\u00e1zban rendezett sz\u00e1mtalan operael\u0151ad\u00e1s sok olasz zen\u00e9szt vonzott Korfura, akik k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bben is a szigeten telepedtek le. A sz\u00ednh\u00e1zat 1903-ban V\u00e1rosh\u00e1z\u00e1v\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k, \u00e9s ma is ugyan\u00fagy, ugyanazon a helyen \u00e1ll. A helyette fel\u00e9p\u00edtett sz\u00ednh\u00e1z\u00e9p\u00fcletet f\u00f6ldig rombolt\u00e1k a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa bomb\u00e1z\u00e1sai.[\/vc_column_text][vc_row_inner css=”.vc_custom_1477391916671{padding-bottom: 60px !important;}”][vc_column_inner width=”1\/2″ css=”.vc_custom_1477392234495{margin-top: 40px !important;}”][vc_column_text]While Corfu was under the British Rule, the musical tradition was perpetuated by Nikolaos Chalikiopoulos Mantzaros, an Italian \u2013 Greek composer born in Corfu Island. He is famous for creating many musical compositions and establishing the first modern school of music in Greece.<\/p>\n

A britek uralkod\u00e1sa alatt Korfu zenei hagyom\u00e1nyait Nikolaos Chalikiopoulos Mantzaros it\u00e1liai-g\u00f6r\u00f6g zeneszerz\u0151 kompoz\u00edci\u00f3i \u00e9s az \u00e1ltala alap\u00edtott zeneiskola szil\u00e1rd\u00edtotta meg. \u00c1m legf\u0151k\u00e9ppen a Dionisios Solomos \u201e\u03a5\u03bc\u03bd\u03bf\u03c2 \u03b5\u03b9\u03c2 \u03c4\u03b7\u03bd \u0395\u03bb\u03b5\u03c5\u03b8\u03b5\u03c1\u03af\u03b1\u03bd\u201d (Himnusz a szabads\u00e1ghoz) megzen\u00e9s\u00edt\u0151jek\u00e9nt ismerik, amely G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1g himnusz\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n

A szint\u00e9n neves zeneszerz\u0151, Spyros Samaras alkot\u00e1sa az olimpiai himnusz, amely Kostis Palamas vers\u00e9nek sz\u00f6veg\u00e9t tartalmazza. Az olimpiai himnusz 1896-ban zend\u00fclt fel el\u0151sz\u00f6r a modern Olimpiai J\u00e1t\u00e9kokon Ath\u00e9nban, az olimpiai mozgalom t\u00f6bb \u00e9vsz\u00e1zadnyi kihagy\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en.<\/p>\n

Eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 Spyridon Xyndas zeneszerz\u0151 is, akinek mesterei Nikolaos Mantzaros Chalikiopoulos, George \u00e9s Napoleon Lambelet, Leonidas Albanas \u00e9s Spyridon Kaisaris voltak.[\/vc_column_text][\/vc_column_inner][vc_column_inner width=”1\/2″][vc_single_image image=”1778″ img_size=”large” alignment=”center” css_animation=”right-to-left” css=”.vc_custom_1477394273084{margin-top: 20px !important;margin-bottom: 0px !important;}”][\/vc_column_inner][\/vc_row_inner][vc_row_inner][vc_column_inner][vc_column_text]Korfu h\u00edres Filharmonikus Zenekarair\u00f3l is, melyek el\u0151ad\u00e1saiban minden r\u00e9sztvev\u0151 gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dhet a sziget \u00fcnnepein tartott felvonul\u00e1sok \u00e9s k\u00f6rmenetek alkalm\u00e1val. Ma 18 filharmonikus csoport m\u0171k\u00f6dik a Smaragd-szigeten, n\u00e9h\u00e1ny Korfuv\u00e1rosban, t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck vid\u00e9ki telep\u00fcl\u00e9seken. A legismertebb a v\u00e1rosi Korfui Filharmonikus T\u00e1rsas\u00e1g (palaia), a \u201eMantzaros\u201d Filharmonikus T\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s a \u201eKapodistrias\u201d Filharmonikus Egyes\u00fclet.[\/vc_column_text][\/vc_column_inner][\/vc_row_inner][vc_row_inner][vc_column_inner width=”1\/2″ css=”.vc_custom_1477392463609{margin-top: -5px !important;}”][vc_single_image image=”1779″ img_size=”large” alignment=”center” css_animation=”right-to-left” css=”.vc_custom_1477394317511{margin-top: 20px !important;margin-bottom: 0px !important;}”][\/vc_column_inner][vc_column_inner width=”1\/2″ css=”.vc_custom_1477392541446{margin-top: 20px !important;}”][vc_column_text]A Korfui Filharmonikus T\u00e1rsas\u00e1got 1840-ben alap\u00edtott\u00e1k, m\u0171v\u00e9szeti vezet\u0151je kezdetekt\u0151l Nikolaos Mantzaros Chalikiopoulos volt, aki eg\u00e9szen 1872-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig t\u00f6lt\u00f6tte be ezt a poz\u00edci\u00f3t. A korfuiak \u201ePalaia\u201d-nak is nevezik az egy\u00fcttest, amely g\u00f6r\u00f6g\u00fcl \u201er\u00e9git\u201d jelent, mivel ez az els\u0151k\u00e9nt megalakult zenekara a szigetnek.<\/p>\n

A kezdetekben az egy\u00fcttes Pinia v\u00e1ros\u00e1ban tev\u00e9kenykedett, majd 1900-ban \u00e1tk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Korfuv\u00e1rosba, a jellegzetes korfui \u201epalazzo\u201d-ba. A h\u00e1z a Theotokis csal\u00e1dhoz tartozott, ahol a g\u00f6r\u00f6g minisztereln\u00f6k, Georgios Theotokis vil\u00e1gra j\u00f6tt.<\/p>\n

A \u201eMantzaros\u201d Filharmonikus T\u00e1rsas\u00e1got 1890-ben egy szocialista csoport alap\u00edtotta, akik nagyban hozz\u00e1j\u00e1rultak Korfu zenei hagyom\u00e1nyainak \u00e1pol\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s meg\u0151rz\u00e9s\u00e9hez. A t\u00e1rsas\u00e1g Korfu sz\u00edv\u00e9ben, a Filarmonikis utca 23. sz\u00e1m alatt tal\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n

A korfui \u201eKapodistrias\u201d Filharmonikus Egyes\u00fcletet 1980-ban alap\u00edtotta az egykori korfui Filharmonikus T\u00e1rsas\u00e1g tagjaib\u00f3l \u00f6ssze\u00e1llt csapat.<\/p>\n

Ma a zenekar egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dik a J\u00f3n Egyetem Zenem\u0171v\u00e9szeti Tansz\u00e9k\u00e9vel Korfu v\u00e1ros\u00e1ban, az Agion Pateron utca 13. sz\u00e1m alatt.[\/vc_column_text][\/vc_column_inner][\/vc_row_inner][\/vc_column][\/vc_row]<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

[vc_row css=”.vc_custom_1477321966704{padding-top: 60px !important;padding-bottom: 80px !important;}”][vc_column width=”1\/2″ css=”.vc_custom_1463045486032{padding-top: 40px !important;padding-bottom: px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1617693133856{margin-bottom: 15px !important;}”]A mai Kanoni ter\u00fclet\u00e9n (amely Korfuv\u00e1rost\u00f3l d\u00e9lre fekszik) ter\u00fclt el a sziget \u0151si f\u0151v\u00e1rosa, Cserszepolisu. A korinthiaiakat Cserszikr\u00e1tesz vez\u00e9nyelte be a v\u00e1rosba, Kr. e. 734-ben. A szigetet eg\u00e9szen Kr. e. 435-ig a korinthosziak uralt\u00e1k, igy viszonylag hamar nagy befoly\u00e1s\u00fa \u00e9s gazdas\u00e1gilag […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":25033,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.corfutouristservices.gr\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/25006\/"}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.corfutouristservices.gr\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.corfutouristservices.gr\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page\/"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.corfutouristservices.gr\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1\/"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.corfutouristservices.gr\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments\/?post=25006"}],"version-history":[{"count":10,"href":"https:\/\/www.corfutouristservices.gr\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/25006\/revisions\/"}],"predecessor-version":[{"id":25026,"href":"https:\/\/www.corfutouristservices.gr\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/25006\/revisions\/25026\/"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.corfutouristservices.gr\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/25033\/"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.corfutouristservices.gr\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/?parent=25006"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}